Én a Trump megválasztása utáni tömeges döbbenet réseiben figyeltem fel a "Filter Bubble" fogalomra. Azóta érzem át mélyen és felelősen a Mark Zuckerbergék által algoritmizált saját buborékom minden szépségét és nyűgét a fb-on. Nem foglalkoztam eddig a hírfolyamomon zajló manipulációs folyamatokkal. Hidegen hagynak a jobb oldali banneren magukat kínáló reklámok. Az ismerőseim többségét már rég áttettem "közeli"-ből "távoli" statusba, de nem a politikai szekértáborba tartozás okán, hanem egyéb érdektelenségek miatt, így tán magam tehetek róla, de kevés számomra irritáló véleménnyel találkozom a fb-oldalamon. Mindössze egy ismerőst töröltem személyeskedés miatt. Volt néhány szóváltásom az enyémtől eltérő értékrendhez tartozókkal, de eszembe sem jutott, hogy szabaduljak tőlük. A reggeli kávéhoz nemcsak Marla posztját olvasom, hanem több on-line médiafelületre is rányitok. Persze összességében érzékelem, hogy valóban kedvez a komfortérzetemnek, ha ebben a sok párhuzamos értékrendtől színes világban ismerős álláspontokkal találkozom, de ugyanakkor gyakran zavar, hogy nem értem milyen motívumok miatt gondolkodhatnak úgy a mások, ahogy...tehát kíváncsi vagyok a komfortzónámon kívül találhatókra is.
Ma olvastam egy cikket How We Broke Democracy címmel. Megosztom veletek. Nem tudom, hol tartunk az elkülönülések skáláján. Fogalmam sincs, milyen erősek a buborékok falai, mint ahogy azt sem tudom felmérni, lehet-e valódi esély a tőlem/tőlünk különböző buborékok megértésére, kialakítható-e az együttműködések szükségességének megértetése. Mihez vagyunk jó időben? Az látható, hogy a régi berögződéseink életveszélyesek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése