Facebook-tükör

Ha már a bubble-témába belekevertem magam a tegnapi posztommal, ma belenézek a "facebook-tükör" kérdésbe is! Ez az én erősen szubjektív tükröm lesz, de szívesen megírom másnak is, mit látok az övében!!! (Vicc!)

Az évekkel ezelőtt létrehozott fb-oldalam él. Döntően  ehhez kapcsolódtak a tegnapi posztom kiszólásai, amelyeket a rendszeretetem  miatt ma kiegészítek:

• Nemcsak én távolítok el udvariasan (s mint írtam: nem politikai álláspontok különbözősége miatt) követőket, hanem engem is sokan áttettek "távoli ismerős" státuszba. Több ok lehet a háttérben, néhányuknál sejthetően szerepet játszhat az értékrendbeli különbözőség is.
• Nem lehet nem észrevenni, hogy az évek múlásával egyre kevesebb az őszinte és kulturált véleménynyilvánítás, pedig én szívesen vitatkoznék bizonyos kérdésekről, ha sokan nem lózungokkal vagy durva személyeskedésekkel tarkítanák a vitát.
• Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy minden személyes megnyilvánulás - némi túlzással - lájk-özönt vált ki, tehát ez az "én nem merek, de a tiédre szükség van" álláspont egyre markánsabb. Nem csodálkozom.
• Nehéz "tudatos, tematikus" profilt kialakítani egy évek alatt felépült, erősen heterogén ismerősgárda számára. (Sokáig megosztottam fotókat, posztoltam különböző témákban a véleményem, tettem fel irodalommal kapcsolatos tartalmakat. Ezzel a se füle, se farka szerkesztéssel egyre gyengébb tartalmat produkáltam...)

Közeli példák alapján aztán én is egy új fb-profillal alakítottam ki azt az ismerősökből és ismerősök ismerőseiből álló (tematikus) csoportot, akik rozi bross követői a fb-on...Ezek között az emberek között jól érzem magam, de itt sem kétségek nélküli az " érdemes-e megosztanom, amit megosztok? " kérdés. Ez azonban nem bizalmatlanságból eredő kétely, hanem abból adódik, hogy közös érdeklődésű, de az enyémtől nagyon eltérő habitusú emberek is vannak az ismerőseim között, akikről nehezen tudom elképzelni, hogy bizonyos posztjaimtól nem rázza ki őket a hideg...Próbáltam, de nem tudok csak értékeléseket megosztani, így lehet, hogy itt is a se füle, se farka szindróma üti majd fel a fejét.

Összességében számomra arra jó a közösségi felület, hogy "beszélgethessek" olyan emberekkel, akikkel szívesen leülnék valóban beszélgetni, de erre ritkán vagy sosem adódik lehetőség.