Hosszú ideje érzem, hogy menthetetlenül el vagyok veszve ebben a 2010 óta épülő szép új világban. Talán nem kifogáskeresés, (de ha az, azt is vállalom) hogy a mögöttem hagyott évtizedeimben nőként hol egyik, hol a másik szerepem erősödött fel, a többit meg próbáltam elegánsan húzni magam után, és igen, talán az energia és a következetesség is kevés volt bennem ahhoz, hogy a világ szüntelen változását mindig a szükséges értelmező figyelemmel kísérjem. Így aztán sok fekete, szürke lyuk tátong azon a szűk körű tájékozottságon is, amellyel igyekszem felfogni, mi történik ebben az országban és Európában, de nem vállalom magamra, hogy csak rajtam múlik, hogy nem értem az ország többsége által választott politikai elit kommunikációját.
Ezen a héten sok minden zajlott körülöttem, és csak most olvastam a szerdai friss tudnivalókat, amelyekkel megint nem tudok mit kezdeni. Az egésszel sem, de a következő mondat végképp elbizonytalanított:
"A PC a szellemi elnyomás legelnyomóbb eszköze". Használ-e nekem, ha keresem, hogy mi a jó fene indokolhatta, hogy a politikai korrektség egy mondatba került a szellemi elnyomással, és használ-e, ha esetleg van elképzelésem, miért mondta, mire vonatkoztatva mondta és, hogy ez a sérelemtől átitatott szöveg milyen célból, milyen logikai sorba illeszkedik? Magyar mondatok, amelyeket nem értek, mert az értelmezési tartományaink nem találkoznak...
Jön a tél, már fagy, itt a hideg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése